Krizoberill
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Krizoberill | |
 |
|
| Adatok | |
| Ásványosztály | oxidok és hidroxidok |
| Kémiai elnevezése | berillium-alumínium oxid |
| Képlete | BeAl2O4 |
| Kristályrendszer | rombos |
| Megjelenési forma | oszlopos, ritkán táblás, gyakoriak az átnövési ikrek |
|
|
|
| Sűrűség | 3,68-3,78 g/cm³ |
| Keménység | 8,5 |
| Hasadás | bázis szerint tökéletlen |
| Törés | kagylós |
| Szín | zöld, sárga, barna, vörös, ritkán kék |
| Porszín | fehér |
| Fény | üveges |
| Átlátszóság | átlátszó vagy opak |
Tartalomjegyzék |
Ásványtani jellemzői
A krizoberill a rombos rendszerben kristályosodik, többnyire rövid, oszlopos kristályokban, amelyeknek tetején piramislapok jelennek meg. Igen gyakori az ikerképződés és különösen jellemző három kristálynak olymódon való összenövése, hogy az ikerkristály hatszögesnek tűnik. Ez az ikerképződés különösen az alexandriton gyakori. Keménység: 8,5 a Mohs-féle keménységi skála szerint, csak a korund és gyémánt haladja túl. Az optikailag kéttengelyű ásvány karaktere pozitív. A törésmutató értékei egy brazíliai kristályon: α = 1,7470, β = 1,7484, λ = 1,7565, a kettőstörés tehát gyenge. Diszperzió kicsi, 0,015, vagyis színszórása gyenge. A krizoberill üvegfényű, de néha sajátságos zsírfényű is. A drágakőnek használt krizoberillek átlátszók vagy áttetszők. A krizoberill a Röntgen-sugarak nagy részét átengedi.A sötétebb színű fajták pleokroizmusa (kristálynak ama tulajdonsága, hogy különböző színt mutat, ha a különböző tengelyek irányában nézünk át rajt) igen jelentős. Az alexandrit esetében: α = piros, β = narancssárga, λ = smaragdzöld. E pleokroizmus miatt a csiszolt kő tábláját lehetőleg a zöld szín irányában kell elhelyezni. Az alexandritok között gyakori hármasikreken, az egyes egyének különböző elhelyezkedése miatt, sokszor igen nehéz a legkedvezőbb irány kiválasztása. A krizoberill színező anyaga a vas, amelyhez az alexandritokban króm is járul.
Érdekes tulajdonsága a krizoberillnek, hogy egyes példányain hullámos fényjelenség figyelhető meg, amely különösen a domborúan csiszolt köveken érvényesül. Az ilyen kristályoknak a drágakőpiacon különböző nevük van: cimofán (a görög kyma szó után, melynek jelentése hullám), krizoberill-macskaszem, orientális-, ceyloni vagy indiai macskaszem, opalizáló krizolit. A legszebb krizoberill-macskaszemek Srí Lankából kerülnek forgalomba, melyek ott zöld, sárga és barna színben is találhatók s amelyeken zöldes, kékesfehér vagy aranysárga színekben játszó hullámos fényjáték vonul végig. Minél erősebb ez a jelenség, annál becsesebb a kő. A jelenséget a kő belsejében levő, apró, mikroszkopikus nagyságú s igen nagyszámú csatornácskák okozzák, amelyek a kristály főtengelyével párhuzamos irányban húzódnak. Ezek a csatornácskák üresek, de valamikor valószínűleg ásványanyaggal voltak kitöltve. A csiszolásnál a csatornácskák irányára tekintettel kell lenni. Legjobban érvényesül a habos fényjelenség akkor, ha az ovális alakban csiszolt kő hossztengelye a csatornák irányára merőleges.
Lelőhelyei
Brazíliában Minas Gerais tartomány, Minas Novas kerületében, gránitpegmatit üregeiben, valamint ennek elmállott hordalékában szintén találtak krizoberillt. Ezeknek a színe szürkésfehér, halványsárga, citromsárga, kékeszöld, zöld. Az aranysárga, borsárga kövek ritkábbak.
Ciszolása
A krizoberillt lépcsős kőnek is és drágakőnek is csiszolják, míg a macskaszemek kerek vagy ovális domború formában kerülnek forgalomba. A foglalás többnyire szabad, de a nagyon világos és halvány színű köveket szekrénykésen foglalják s a szín emelésére a foglalatba aranylemezt helyeznek.Különösen kedvelt kő Brazíliában, ahol hibásan sokszor krizolitnak hívják. A két ásvány közt levő hasonlóságra utal a krizolit név használata a krizoberillre különböző jelzőkkel összekötve, úgymint orientális, brazíliai, opalizáló, színtjátszó krizolit, krizolit-krizoberill, chrysolithus. Viszont chrysoberillus névvel egy sárgászöld berillt hívnak. A krizoberill-macskaszem a kvarc-macskaszemmel téveszthető könnyen össze. A kék alexandrit kifejezés zafírt jelent.
Alexandrit
Az alexandritot 1830-ban fedezték fel az Urál-hegységben a későbbi II. Sándor orosz cár nagykorúvá való nyilvánításának napján és így az ő tiszteletére nevezték el. Mivel sokáig csak oroszországi előfordulását ismerték, az oroszok nemzeti kövüknek tekintették s ma is rendkívül nagyra becsülik. Jekatyerinburg mellett,csillámpalákban található nagy mennyiségben. Srí Lankán is előfordul. Az alexandrit értéke jelentős: a jobb kövek ára a gyémántokéval vetekszik.
Cimofán
A drágakőiparban a macskaszem elnevezéssel kizárólag a krizoberilleket illetik. Hasonló ásványok (melyekkel könnyen összetéveszthető) a kvarc-macskaszem vagy a rubin-macskaszem (ezekben az esetekben a drágakő elnevezése mindig tartalmazza az ásvány tulajdonképpeni nevét is). Legnagyobb lelőhelyei Srí Lanka szigetén vannak.
Külső hivatkozások
Források
- Dudichné Dr. Vendl Mária, Koch Sándor - A drágakövek, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1935
- Koch Sándor-Sztrókay Kálmán - Ásványtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994
- Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - Ásványok, Magyar Könyvklub, Budapest, 1992
- Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: Drágakövek – Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.
Nenhum comentário:
Postar um comentário